Az Európai Parlament és a Tanács 2023. szeptember 13-án elfogadta az energiahatékonyságról szóló (EU) 2023/1791 irányelvet, amely jelentősen átalakítja a vállalkozások energetikai auditálására és energiagazdálkodási rendszereire vonatkozó követelményeket. Az irányelv 11. cikkének (1) bekezdése alapján az Európai Unió tagállamainak biztosítaniuk kell, hogy a jelentős energiafelhasználású vállalkozások tanúsított energiagazdálkodási rendszert vezessenek be. A szabályozás célja, hogy a vállalkozások energiahatékonyságának javítása ne kizárólag időszakos energetikai auditokon alapuljon, hanem a vállalatirányítás részét képező, folyamatosan működtetett energiagazdálkodási rendszer keretében valósuljon meg.
Az uniós irányelv szerint energiagazdálkodási rendszert kell bevezetniük azoknak a vállalkozásoknak, amelyek az előző három évben, valamennyi energiahordozót együttesen figyelembe véve, 85 TJ-t meghaladó átlagos éves energiafogyasztással rendelkeznek. Ez megközelítőleg 23,61 millió kWh éves energiafogyasztásnak felel meg.
A kötelezettség megállapításakor a vállalkozás teljes energiafelhasználását kell figyelembe venni, beleértve különösen:
- a villamosenergia-felhasználást;
- a földgáz- és egyéb tüzelőanyag-felhasználást;
- a technológiai és épületenergetikai célú energiafelhasználást;
- a közlekedési és szállítási célú üzemanyag-felhasználást;
- az egyéb felhasznált energiahordozókat.
A kötelezettség nem a vállalkozás létszámához vagy árbevételéhez, hanem tényleges energiafogyasztásához kapcsolódik. Ennek megfelelően kis- és középvállalkozások is érintettek lehetnek.
Az uniós irányelv független szervezet által, megfelelő európai vagy nemzetközi szabvány szerint tanúsított energiagazdálkodási rendszer működtetését követeli meg. Ennek általánosan alkalmazott megoldása az "MSZ EN ISO 50001:2019 szabvány szerinti energiagazdálkodási irányítási rendszer".
Az ISO 50001 célja az energiafelhasználás tudatos irányítása, az energiaveszteségek feltárása, valamint az energiagazdálkodási teljesítmény folyamatos javítása.
A rendszer kialakításának és működtetésének főbb feladatai:
1. Energiapolitika és szervezeti felelősségek kialakítása: a vezetőség meghatározza az energiagazdálkodási célokat, kijelöli a felelősöket és biztosítja a működés feltételeit.
2. Energetikai átvizsgálás: az energiafelhasználás részletes elemzése, a jelentős energiafelhasználási területek és az energiahatékonysági lehetőségek azonosítása.
3. Energiateljesítmény-mutatók kialakítása: az energiafelhasználás mérésére és értékelésére alkalmas mutatók (EnPI), valamint energetikai alapállapotok (EnB) meghatározása.
4. Energiahatékonysági célok és intézkedési tervek: konkrét megtakarítási célok, műszaki fejlesztések és üzemviteli intézkedések kidolgozása.
5. Mérés, ellenőrzés és értékelés: az energiafelhasználás rendszeres nyomon követése, az eltérések elemzése és az elért eredmények értékelése.
6. Belső audit és vezetőségi átvizsgálás: a rendszer működésének rendszeres ellenőrzése, valamint a szükséges fejlesztések meghatározása.
7. Független tanúsítás: a szabvány követelményeinek való megfelelés igazolása akkreditált tanúsító szervezet által.
Magyarországon az energetikai auditálási kötelezettséget elsősorban a 2015. évi LVII. törvény az energiahatékonyságról, valamint annak végrehajtási rendelkezései szabályozzák. A 2026. január 1-jétől alkalmazandó hazai szabályozás alapján azok a gazdálkodó szervezetek kötelesek négyévente energetikai auditot végeztetni, amelyek előző hároméves átlagos éves energiafogyasztása meghaladja a 10 TJ-t.
A törvény 22. § (2) bekezdése szerint a kötelező energetikai auditálás alól mentesül az a gazdálkodó szervezet, amely akkreditált tanúsító szervezet által tanúsított, EN ISO 50001 szabványnak megfelelő energiagazdálkodási rendszert működtet, és az érvényes tanúsítványt az előírt módon megküldi a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak.
A jelenleg vizsgált magyar jogszabályi rendelkezések ugyanakkor még nem tartalmaznak önálló, kifejezett előírást arra, hogy a 85 TJ feletti energiafogyasztású vállalkozásoknak kötelezően ISO 50001 szerinti energiagazdálkodási rendszert kell bevezetniük. Ez azt jelenti, hogy az uniós irányelvben már meghatározott kötelezettség és a hatályos hazai szabályozás között jelenleg eltérés áll fenn. Az uniós irányelv rendelkezéseit a tagállamoknak nemzeti jogukba kell átültetniük. Az átültetés általános határideje 2025. október 11. volt. A magyar végrehajtási rendelkezések további változása ezért várható.
Az irányelv önmagában nem tekinthető a magyar vállalkozásokkal szemben közvetlenül alkalmazható, önálló bírságolási jogalapnak. A konkrét kötelezettségek és szankciók megállapításánál a hatályos magyar jogszabályokat is figyelembe kell venni.
A 85 TJ feletti éves átlagos energiafogyasztású vállalkozások számára indokolt a felkészülés megkezdése, függetlenül attól, hogy a magyar szabályozás részletes végrehajtási rendelkezései mikor jelennek meg. A felkészülés első lépése a vállalkozás előző hároméves energiafogyasztásának összesítése és a kötelezettség fennállásának megállapítása. Ezt követően célszerű felmérni a már rendelkezésre álló energetikai auditok, mérési rendszerek, energiafelhasználási nyilvántartások és belső vállalatirányítási folyamatok felhasználhatóságát. A meglévő energetikai auditok jelentős szakmai alapot biztosíthatnak az ISO 50001 rendszer energetikai átvizsgálásához, az energiahatékonysági intézkedések meghatározásához és az energiagazdálkodási célkitűzések kialakításához. A rendszer bevezetésének időigénye a vállalkozás méretétől, telephelyeinek számától, energiafelhasználásának összetettségétől és meglévő irányítási rendszereitől függ.
Az (EU) 2023/1791 irányelv alapján a 85 TJ-t meghaladó átlagos éves energiafogyasztású vállalkozások számára 2027. október 11-ig tanúsított energiagazdálkodási rendszer bevezetését kell biztosítani. A követelmény teljesítésének általánosan alkalmazható módja az ISO 50001 szerinti energiagazdálkodási rendszer kialakítása és független tanúsítása. Magyarországon jelenleg az ISO 50001 rendszer működtetése a kötelező energetikai auditálás alóli mentesülés lehetőségét biztosítja, míg a 85 TJ feletti vállalkozásokra vonatkozó új, önálló kötelezettség hazai szabályozása további jogalkotási rendezést igényelhet.
Jogszabályi és szakmai hivatkozások
2. A Bizottság (EU) 2024/2002 ajánlása az irányelv 11. cikkének értelmezéséről.
3. 2015. évi LVII. törvény az energiahatékonyságról, különösen a 22. §.
*A tájékoztató a 2026. október 19-én ellenőrzött jogszabályi állapot alapján készült. A magyar végrehajtási szabályozás későbbi módosítása a bemutatott kötelezettségeket és eljárási követelményeket érintheti.
Több mint 100 elégedett ügyfél – Prudens szakértői szolgáltatás – 105 millió kWh igazolt energiamegtakarítás!
