Az energiaközösségekről
Mit nevezünk energiaközösségnek?
2019-ben az EU által már megfogalmazásra került az „energiaközösség”, mint jogi személy fogalma. Ez került átültetésre 2020-tól a magyar jogszabályokba is. Az energiaközösség alapvetően energiatermelők és fogyasztók összessége. Önkéntes és nyitott részvételen alapul, a tagok vagy részvényesek irányítják, akik lehetnek természetes személyek, kisvállalkozások, helyi hatóságok. Elsődleges célja nem a pénzügyi haszonszerzés, hanem tagjai, részvényesei vagy a működési területe számára környezeti, gazdasági és szociális közösségi előnyök biztosítása; - úgy, mint energiatermelés, beleértve a megújuló forrás alapú termelést, energiaelosztás, energiaellátás, energiafogyasztás, aggregálás, energiatárolás vagy energiahatékonysági szolgáltatások. De ide tartoznak az elektromos járművek feltöltésére irányuló szolgáltatások, továbbá egyéb energetikai szolgáltatások kínálata is tagjai vagy részvényesei számára.
Hogyan működik a gyakorlatban?
A száraz jogi kereteken túl a gyakorlatban egy energiaközösség úgy néz ki, mint egy mini állami szolgáltató. Egy kis energetikailag önellátó vagy közel önellátó sziget. Vannak olyan tagjai, akik termelnek és vannak, akik termelnek és fogyasztanak is, de lehetnek csak fogyasztó tagjai is. Termelő lehet egy ház saját napeleme, de egy biogáz-üzem, vagy egy szélturbina is, amiket az energiaközösség közös költségvetéséből finanszíroznak. Fogyasztó lehet egy lakás, egy családi ház, egy hivatal, egy vállalkozás, de egy elektromos autótöltő állomás is. Az energiatároló biztosítja az esetlegesen túltermelt energia tárolását. A legfontosabb, hogy minden energiatermelő és -tároló eszköz és minden fogyasztó összeköttetésben van egymással, egy okos szoftver (smart grid) pedig minden termelt és fogyasztott energiát számontart és a megfelelő helyre oszt. Ideális esetben egy energiaközösség kicsit több energiát kell, hogy termeljen, mint amennyit a tagok fogyasztanak és akkor függetlenedni is tud teljesen a hálózatról. Amennyiben nem ez az eset áll fönn, hanem vagy túlságosan sok, vagy éppen túl kevés energiát termel, úgy a közösség tud kereskedni az egyetemes szolgáltatóval.
Milyen előnyökkel jár?
Az energiaközösségek az energiatároló és az energiamenedzsment rendszer használatával hozzájárulhatnak az időjárásfüggő megújulók – melyek közül hazánkban is nagy részarányt képviselnek a napelemek – termelés-kiegyensúlyozatlanságának problémájára is. Ezáltal az állami szolgáltatók számára is hasznosak, amennyiben nem csatlakoznak le teljesen, hiszen nagyobb rugalmasságot visznek be a rendszerbe, s mindeközben az energiatermeléshez is hozzájárulnak. További előnye, hogy csökkenthetők a hálózati veszteséggel kapcsolatos költségek, és egyszerűsödik a megújuló energiaforrások integrálása.
Mivel egy viszonylag új koncepcióról van szó nem csak hazánkban, hanem világszerte is, így természetesen még sok nyitott kérdéssel, gyerekbetegséggel kell szembenézni az energiaközösségek kialakításakor. Ezek megoldását tűzte ki céljául Magyarországon a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, mikor 2020-ban kiírta az Energiaközösségek kialakítását és működését támogató mintaprojekt megvalósítása című pályázati felhívását. Ezen pilot projektek nyertesei voltak hazánkban az elsők, akik 2021-ben elkezdték a működőképes és követhető mintaprojektek megvalósítását, amelyek intézményi és működési tapasztalataik alapján mások számára is példaként szolgálhatnak, és egyúttal feltárják az energiaközösségek, az aggregálás és az aktív felhasználói magatartásban rejlő lehetőségek kiaknázása előtt álló nehézségeket, korlátokat, valamint javaslatot tesznek a szükséges szabályozási környezet kialakítására.
A hazánkban közreadott Nemzeti Energiastratégia 2030 tanulmány és Magyarország nemzeti energia és klímaterv című dokumentumok szerzői is már számítottak és számoltak több mint száz energiaközösség létrejöttére 2030-ig. Külföldön számos példa van már energiaközösségek működésére, s akár a hálózatról való teljes függetlenedésükre. A német Feldheim például 12 éve önellátó energiaellátás tekintetében, de van egy 1991 óta működő belga projekt is. A jelenlegi világgazdasági folyamatok hatására pedig biztosra vehető, hogy hazánkban is elterjed ez a forma a közeljövőben.
